Légy Te Magad a változás!

Ha semmi nem változna, nem lennének pillangók sem.

A természet - akárcsak az életünk - állandó változásban van. Vegyük csak a folyók példáját.

Hogyan lesz forrásból folyó? A hegyek kőzeteibe beszivárog a víz. Forrásként tör a felszínre. És ebből a forrásból feltörő víz elindul a talajon lefelé. Ér és csermely majd patak lesz belőle. Majd a patakok egyesülnek, gyarapodnak, vizük egyre bőségesebb lesz, medrük egyre mélyebb és szélesebb. Majd folyóvá duzzadnak. S a folyó egyre több és több patak vizét fogadja magába, hogy majd egyszer folyammá váljon, beleáramoljon a tengerbe.

 Néha úgy érezhetjük, hogy a napok mókuskerékszerűen követik egymást, egysíkúak és semmi sem változik. Majd visszatekintünk és észrevesszük, hogy minden más mint egy fél évvel, évvel vagy egy évtizeddel ezelőtt.

A változás elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogyan éljük meg. A változás -bármilyen is első ránézésre - mindig magában hordozza a lehetőséget is. A fejlődés pedig egy választás.

Nagy változások zajlanak kollektíven és egyéni életünkben is. Talán nem érezzük még erőteljesen hatását vagy talán már megmutatkozott számunkra is. Mindenesetre ez az időszak az, amikor beindulnak a folyamatok, amikor már szükséges, hogy mi is aktív részesei legyünk a történéseknek, ne csak szemlélői.

Gondoljuk csak végig mi minden változik az életben?

Minden. Minden változik, minden átalakul. Testünk és elménk, sőt a lelkünk is minden percben változik.  A kapcsolatok is elmélyülnek vagy éppen felszínessé válnak, netán megszakadnak. A fogalmak, a szavak és az érzelmek is állandó változásban vannak. Sőt a dolgok sem állandóak, elhasználódnak vagy megújulnak. A boldogság és a szomorúság, az öröm és szenvedés is csak egy állapot, idővel elmúlik. Ami tegnap történt, ma már csak álom. Amit ma tapasztalunk az holnap szintén álom lesz.

Ez az Isteni rend. Éljünk hát a lehetőséggel és éljük meg a legnagyobb tudatossággal! Vegyük kezünkbe életünk irányítását és legyünk mi magunk a változás! A jóga nem a teljesítményről vagy a hajlékonyságról szól. Igen, ha rendszeresen jógázunk javul ez is, fokozatosan fejlődünk. De nekem valójában a jóga, az egy végtelen felfedezésre szóló meghívást jelent.

A szél irányát nem tudjuk megváltoztatni, de megtanulhatjuk a vitorlákat kezelni, hogy hajónk a célunk felé haladjon.

Főnix - lélekmadár!

A lángokból felröppenő főnix a lélek madara, az újjászületés jelképe. 

Ahhoz viszont, hogy valami újjászülethessen, előbb mindig teret kell teremtenünk. Ez történik, amikor jógázunk. Feloldjuk azokat a gátló tényezőket, blokkokat, amiknek már nincs létjogosultsága az életünkben. Majd megnyitjuk magunkat az újnak, a szépnek, a számunkra igaznak.

A héten az újjászületésre koncentrálva a tűz elemmel dolgoztunk. Belső tűzünket aktiválva tűzbe vetettük gyengeségeinket, hogy azok, - akárcsak a hamvaiból felszálló főnixmadár - erő, tehetség, egészség, halhatatlan remény és bizonyosság formájában röppenjenek fel képzeletünkben.

Január remek lehetőséget ígér minderre. Hiszen, az alvó természettel harmóniában ez a hónap a csend hónapja. Arra hivatott, hogy megálmodd az életet, amelyet ebben az évben élni szeretnél. Nem, nem az újévi fogadalmakra gondolok. Ezek, az esetek többségében nem is tartósak. Hanem szívből jövő kívánságokra, érzésekre, tervekre.

Egy egész hónap rendelkezésünkre áll arra, hogy a természet csendjével összehangolódva megteremtsük belső csendünket. És, hogy ebben a csendben meghalljuk belső bölcsességünk kedves hangját, ami megsúgja nekünk, hogy mi a teendő.

Engedd hát meg meg mindezt Magadnak. Teremts „én-időt”, olyan délutánt, estét, napot, amit csak Magaddal töltesz. Fogalmazd meg azokat az érzéseket, amit szeretnél megélni ideális életedben!

Tekintsd a főnixet példának, merj álmodozni! Ne rögzítsd magad szegényes, fénytelen állapotokhoz. Képzeletedben tégy csodálatos utazásokat. Repülj együtt a napkoronggal. Merülj el csodatévő forrásokban. Fürdesd meg lényedet olyan áramokban, amelyek minden sötét gócot kioldanak benned.

Engedd, hogy mindaz, amit megfogalmazol, netán le is írsz, folyamatosan alakuljon és formálódjon. Belső csendedből teremts Magadnak szeretettel teli, boldog 2017-es esztendőt.

Mit jelent valójában a "Jelenben lenni"?

Mostanában gyakran halljuk, hogy milyen fontos a jelenben lenni. Mondják, hogy csak a “most” létezik és ha nem az “itt és most”-ban vagyunk, akkor nem is igazán éljük át, amit éppen cselekszünk.

Teljesen természetes, hogy gondolataink egy része a múlthoz kapcsolódik vagy, hogy olykor a jövőn álmodozunk. A múltbeli események, így vagy úgy, de mindenképp hatással vannak a jelen helyzetünkre és fejlődésünk szempontjából a jövővel kapcsolatos víziók, tervek is fontosak.

 De amikor életünk felett elhatalmasodnak a régi eseményekhez kötődő gondolatok és érzelmek vagy cselekedeteinket a jövőbeli eredmények irányítják, akkor egyre ritkábbá válik, hogy a jelenben is békére lelünk.

A jelen, mint állapot lehetőséget ad arra, hogy megelégedettségre és megértésre találjunk önmagunkban.

A szokások gyorsan normává válnak, viszont abból, hogy valamit rendszeresen csinálunk, még nem következik, hogy az a tevékenység a javunkra is válik. Egyszerű módja a szokások megtörésének az idő azonosítása.

Az idő egy emberi fogalom. Az Anyatermészet számára a csuklónkon lévő karóra vagy a falon lógó falióra semmit sem jelent. A természet számára az idő a függő mulandóság örökös körforgása.

Az idő, amit mi referenciapontként az életünk rendezésére és a történelem rögzítésére használunk, valójában nem létezik. Ami minket kontrollál, az bizonyos szempontból egy érzéki csalódás.

Nincs múlt és jövő sem. Az egyetlen igazi referenciapont, ami erre a pillanatra hat az időben, az a “lét”. Csak ez létezhet, hiszen ez az, amit most is érzel. A múltat vagy a jövőt nem érezzük, de azt igen, hogy most milyen érzés valamit megérinteni vagy hallani.

Az idő fogalma a minket érintő események múlásávál és a közelgők érkezésével megtéveszt minket. Gátol abban, hogy élvezzük a JelenLétet. Az első eset, amikor valaki mindig a múlton rágódik, hogy mi lett volna, ha másképp alakul, a másik pedig aki, folyton azon gondolkozik, hogy ha majd az akkor és így megtörténik, akkor mi várható.

Észrevetted már valaha magadon, hogy például nem tudsz élvezni egy kellemes vasárnap délutánt, mert már azon gondolkozol, hogy hétfőn a munkahelyeden mi vár rád?

Vagy mások Rólad alkotott múltbéli véleményei gátolnak abban, hogy az legyél a jelenben, aki tényleg szeretnél?

Egy bizonyos mértékig mindannyian az idő rabjai vagyunk, hiszen rohanó és erősen motivált társadalmunkban ez lett az elfogadott norma. Amit viszont tehetünk, hogy bárhol is vagyunk és bármit is csinálunk, „ott vagyunk” teljesen, megéljük a pillanatot.

„A pillanatban lenni” elmélet egy hasznos tanács lehet, ha ezt egy kiterjedtebb módon értelmezzük. Emlékeztet minket arra, hogy tudatosabbak legyünk. Amikor az érzelmek, gondolatok, vágyak megtalálnak bennünket, akkor észrevehetjük őket és kedvesen megengedhetjük, hogy jelenlegi formájukban tovább létezzenek, anélkül, hogy beléjük kapaszkodnánk. Egy békésebb állapotra lelhetünk, ha helyet adunk a tapasztalatok teljes jelenlegi skálájának.

Mindezt, hogyan tudjuk megtenni? És hogy hozható ez kapcsolatba a jógával?

A kulcs a gyakorlás és a tudatosítás. Először is ne akard erőszakozan lecsendesíteni az elmédet! Viszont fogadd el, hogy Te Magad nem vagy azonos a gondolataiddal! Lélegezz, hogy megéld az életet!

  

Ha figyelmedet a légzésedre irányítod, akkor tudatosíthatod, hogy az nem is igazán önkéntesen és nem is igazán akaratlanul történik. A légzés olyasvalami, amit Te végzel, és ami “magától” történik. Amikor figyelmedet a légzésedre irányítod, akkor kapcsolatba kerülsz a jelennel, mert mint a légzésed, a jelen is egy “társ-teremtés”, amit Te és nem Te alakítasz. Gyakorold a jógagyakorlatok közbeni tudatos légzést és éld át a jelen pillanat szépségét!